Latin neve: Portulaca oleracea

Termés: Toktermése 3-8 mm hosszú, ferde kupakkal nyíló, sokmagvú. Az apró mag kerek vagy vese alakú, laposra nyomott, kerekített peremű, kiugró orral, alatta köldököböllel. Felülete fekete, finoman, koncentrikusan, laposan gyöngyözött.

Csíranövény: A sziklevél alatti szárrész megvastagodott, húsos, vöröses. A sziklevelek hosszúkás elliptikusak, levélnyelük apró, csúcsuk lekerekített. A sziklevelek húsosak, sötétzöldek. Az első levelek átellenesek, fordított tojásdad alakúak, lekerekített csúcsúak, alapjuk felé fokozatosan keskenyedők. A második pár levél az elsőhöz hasonló, az a látszat, mintha örvösen fejlődtek volna. A sziklevelek hónaljában az elágazások nagyon korán, a második pár levél fejlődésekor már mutatkoznak.

Kifejlett növény: Egyéves, alacsony, heverő, elágazó szárú, terebélyes, pozsgás növény. Jól trágyázott, nedves, laza talajon példányai óriási méretűek lehetnek. Szára húsos, hengeres. Levelei ülők, lapát alakúak, válluk felé keskenyedők, pozsgásak. Apró sárga virágai a murváskodó levelek hónaljában ülnek. A csésze kétlevelű.

Elterjedés: Elterjedt a homok- és vályogtalajokon is, de legnagyobb tömegben a laza homokos talajokon fordul elő. Erősen napfény és melegigényes, így viszonylag későn csírázik, nedvesség hatására viszont utána folyamatosan csírázik. Leggyorsabban a nagy nyári forróságban nő.