Latin neve: Raphanus raphanistrum

Termés: A becő 2-6 cm hosszú, hengeres, fel nem nyíló, vastag, olvasóformán befűződő, cikkelyes. Éréskor egy magvú résztermésekre esik szét. A mag sötétbarna vagy pirosbarna, aprón gödrös, finoman sejtes recehálózatos felszínű.

Csíranövény: A sziklevél széles lapát alakú, csúcsán kicsípett, alapjánál ék alakú. A sziklevél szélesség hosszúság aránya közelítően 1:1. A sziklevelek erezete gyakran határozott, világosabb színű. Az első levél gyengén lant alakú, fordított tojásdad kerületű, a szélein nagy, egyenlőtlen fogakkal. A későbbi levelek egyre tagoltabbak, lantosak, szárnyasan osztottak, szeldeltek, az oldalsó levélkék egyenlőtlen nagyságúak. A levelek és a nyél fehéres, elálló merev szőrösek.

Kifejlett növény: Egyéves, közepes termetű, felálló szárú, ágas, elálló serteszőrös növény. Levelei szárnyasan szeldeltek, lantosak, a szeletek fogasak. A virágok szártetőző fürtben állnak. A virágkocsány a csésze hosszúságát eléri, csészéi a szirmokra simulók. A szirom halványsárga, de lehet élénksárga vagy fehéres, feltűnő ibolyás erezettel.

Elterjedés: Elterjedt, de a meszes talajokon csak szálanként nő vagy hiányzik. Az Alföldön szórványos, míg a savanyú északi és nyugati területeken tömeges előfordulású. Friss magvai nem csíráznak, tisztításkor sok a gabonában maradhat.