Latin neve: Glechoma hederacea

Termés: A makkocska 1,4-1,8 mm, tövén kissé összehúzott, csúcsa szélesen lekerekített, gyengén lapított. Barna színű, csaknem sima.

Csíranövény: A sziklevél alatti rész puha, pillás szőrökkel borított. A sziklevelek kerekded tojásdad alakúak, a csúcsukon szélesen lekerekítettek, enyhén kicsípettek, alapjuknál lekerekítettek, apró kicsípéssel füles vállúak, sűrűn, igen apró mirigyszőrökkel borítottak. A sziklevelek erezete határozott, vékony, a levélnyél csúcsától hét ér indul ki legyezőszerűen. Az első levelek átellenesek, kerekded szív alakúak, csipkésen fogazottak, minden oldalon 5-6 foggal. Apró mirigyszőrökkel borítottak, valamint egyszerű pillás szőrökkel. A levélnyél elég hosszú, a lemezen az erek alul kidomborodnak, s az erek a nyél csúcsától indulnak tenyeresen. A későbbi levelek hasonlóak, de alapjuknál mélyebben szívesek, s a csipkés fogak is nagyobbak, molyhosak, a levélnyél hosszú, elálló, ritkás szőrökkel borított.

Kifejlett növény: Évelő, indás, kúszó növény, a csomóknál legyökerező, kopaszodó vagy a var. villosum Koch. borzas. Virágos ágai felállóak. Levelei vese alakúak vagy háromszög tojásdadok, csipkés szélűek. Virága kékesibolya színű, lényegesen hosszabb a csészénél, kopasz vagy szőrös. Több változat, átmeneti alak található.

Elterjedés: Közönséges az egész országban. Tölgyesekben, ártéri és ligeterdőkben, nedves kaszálókon, parlagokon, szántókon és ültetvényekben egyaránt előfordul. Kedveli a nedves, üde, inkább savanyú talajokat. A var. villosa inkább mészkedvelő.