Latin neve: Bromus tectorum

Termés: A toklászos szem 8-12 mm, szálkástól 20-25 mm. A toklászok lándzsásak, szőrösek vagy érdesek, lényegesen kisebbek a B. sterilis-nél.

Csíranövény: Tavasztól őszig csírázik. A levéllemez színe és a fonák is rövid szőrös, csavarodott, mindkét oldala fénytelen. A levélhüvely 1 cm-ig nyitott lehet, pillás vagy bozontos szőrű. A levélnyelvecske hosszú (5 mm), fehér, fogazott vagy rojtos. Korán bokrosodik.

Kifejlett növény: Egyéves, kis-közepes termetű, bokros, általában lekönyöklő növény. Szára felül pelyhes, a levélhüvely általában hosszú szőrös, a lemez szőrös vagy pillás. A nyelvecske rövidebb (1-2 mm), nem hegyes, apró rojtos. A toklász és a szálka kisebb. Az alsó pelyva egy, a felső három erű. A buga aránylag tömött és bókoló, egy oldalra hajló, ágai rövidebbek, később össze-vissza kunkorodók. A hozzá hasonló B. sterilis nagyobb termetű, bugája minden oldalú, a füzérkék ágai lényegesen hosszabbak, szétállóak, maguk a füzérkék is nagyobbak, szálka nélkül 15-35 mm hosszúak.

Elterjedés: Közönséges az egész országban, de főleg az utak mentén, parlagokon, töltéseken, táblaszéleken. Általában a szikár, homokos helyeken, száraz, sovány, laza vagy kötött talajokon fordul elő. A művelt területeken kevésbé életképes, utóbbi években azonban más Bromus fajokkal együtt terjedése megfigyelhető, részben a szántóföldeken, részben az ültetvényekben. Ez utóbbi helyeken a B. sterilis is jelentős.