Latin neve: Stachys annua

Termés: Termése a csésze alján négyesével ülő makkocska. A makkocska széles elliptikus vagy lapított tojásdad alakú, sötétbarna, sötétszürke vagy fekete, a felszíne igen aprón, finoman pontozott.

Csíranövény: A szikalatti szárrész húsos, hengeres, apró mirigyszőrökkel borított. A sziklevelek kerekdedek vagy kerek elliptikusak, nyelesek, a lemez kissé nyélbe keskenyedő, apró mirigyszőrökkel borított. Az első levelek oválisak, a csúcsukon tompák, a széleiken fogazottak. A leveleken rövid mirigyszőrök és hosszabb egyszerű szőrök találhatók. A levelek erezete felül kissé bemélyedt, alul kissé kidomborodó.

 

Kifejlett növény: Egyéves, ágas, közepes termetű, kopasz vagy pelyhes növény. Alsó levelei hosszúkás tojásdadok, ékvállúak, csipkés fűrészesek. A virágörvek kevés virágúak, az előlevélkék szálasak vagy fonalasak, aprók. A virág fehér vagy sárgásfehér, alsó ajka bíbor pettyes.

Elterjedés: Mészkedvelő, a laza homoktalajok és az egészen savanyú talajok kivételével mindenütt elterjedt, de a kötöttebb és meszes talajokat kedveli. Melegigényes, ezért viszonylag későn csírázik. Minden kultúrában előfordul, de a tarlók jellemző növénye volt.