Latin neve: Equisetum arvense

Kifejlett növény: Spórás szára sárgás vagy vörösesbarna, 20-30 cm magas, el nem ágazó, kora tavasszal jelenik meg. A meddő szár zöld, 10-30 cm magas, kovaszemcséktől érdes, 6-20 barázdás, örveiben 5-12 oldalszár áll, melyek négyélűek. A hüvely fogai hegyesek, félakkorák, mint a hüvely. Föld alatti tarackjai több emeletet képeznek.

 

 

Megjelenés: Gyöktörzse feketés, 2-3 méter hosszúságot is eléri, gömbölyded gumók fejlődhetnek ki rajta. Két hajtása van: ivaros és ivartalan. Az ivaros hajtás tavasszal (március-április) jelenik meg, 15–30 cm hosszú, 3–5 mm vastag. Nem elágazó szárú, világos barnás-vöröses színű. A szár tagolt, lándzsa alakú levelei harang alakú hüvelyekben 8-16-osával nőnek össze, hosszuk 2 cm. A hajtás csúcsán található a spóratermő kalász, melynek hossza 3 cm, átmérője 8 mm. A spóraérés után az ivaros hajtás eltűnik, helyét átveszi az ivartalan hajtás (május-június). Az ivartalan hajtás 20–50 cm magas, nóduszaiból több barázdált ág bontakozik ki, körkörösen. A nóduszt apró, 5–12 mm hosszú pikkelyszerű levelek veszik körül. Az internódiumok bordázottak.

 

Elterjedés: Az egész országban elterjedt, a nedves, savanyú homokos agyag és homoktalajokon. Mérgező ill. gyógynövény.