Latin neve: Cannabis sativa

Termés: Makkocska termése 3,5-5 mm hosszú, kerekded vagy ovális, kissé összenyomott, pereme tompán ormós. Színe az egérszürkétől a barnásszürkéig változhat, sárga hálózattal, sötétebb foltokkal, ez az un. "kendermag". A makkocskát gyakran barnászöld, érdes, hegyes végű murvalevél borítja.

Csíranövény: A sziklevél alatti rész zöldesfehéres, megnyúlt, sűrűn, apró, elálló szőrökkel borított. A sziklevelek fordított tojásdadok, ülők, apró, sűrű szőrökkel borítottak, ezért színük szürkészöld. Az első levelek átellenesek, hosszúkás oválisak, széleiken fűrészes szélűek, rövid nyelűek. A levél lemezén az erezet szembetűnő, a levél széléig futó. A harmadik és negyedik levél is átellenesen áll, de már hármasan osztott, az oldalsó levélkék lényegesen kisebbek. Minden levél molyhos, s már a fiatal növény is bódító kender illatú.

Kifejlett növény: Egyéves, egyenes, felálló, kórós szárú, illatos növény. Levelei tenyeresen összetettek, 3-5 keskeny lándzsás levélkéből. A levélkék fűrészfogasak, mirigyesek, szőrösek. Kétlaki, a virágzat mirigyszőrös. A porzós virágok csúcsállóak, bogernyős fürtben állnak. A levélhónalji termős virágokat zöld előlevél veszi körül, belőle csak a piros bibe áll ki.

Elterjedés: Mindenütt közönséges, részben, mint gyomkender, a ssp. spontanea, részben, mint termesztett, a ssp. sativa elvadult és meghonosodott alakban. Elsősorban homokon vagy homokos vályogtalajon jelentős, vetésekben, tarlókon, akácosokban, utak mentén él. Nitrogénkedvelő és mészkerülő. A vetett növényt elnyomja. Elhullott termései egyöntetűen és gyorsan kelnek, így agrotechnikai módszerekkel is jól védekezhetünk ellene.