Latin neve: Heliotropium europaeum

Termés: A csészében négy makkocska ül. A makkocska tojás vagy körte alakú, rücskös hátú, barnás színű. A hasi hegmező nagy, tojásdad alakú, majdnem a csúcstól az alapig terjed.

Csíranövény: A sziklevél széles tojásdad, lapát alakú, csúcsa lekerekített vagy majdnem egyenesen levágott, nyeles, ék vállú. A sziklevél, de a lomblevelek is apró, rövid serteszőrökkel borítottak. Az első levelek átellenesen állnak, tojásdad alakúak, hegyesek, nyélbe keskenyedők, ép szélűek. Szárnyas erezete jól látható, a fonákon erősen kidomborodó.

Kifejlett növény: Egyéves, felálló szárú, rövid szőröktől szürkés, alacsony növény. A levelek tojásdadok, hosszúkásak, nyelesek, épek, a fonákon az erek kiállnak. A szárak csúcsán egymással szemben álló kunkor virágzat található, a virágok ülők. A csésze szőrös, majdnem a tövéig szeldelt, a párta ötkaréjú, fehér vagy halványkékes.

Elterjedés: Az országban a déli részek kivételével eléggé szórványos előfordulású, bár terjedését jelezték. Kapás kultúrákban, tarlón, parlagokon, gyümölcsösökben található meg. Melegigényes, kedveli a levegős talajokat, így a laza, meleg, humuszos kötött agyag- vagy vályogtalajokon nő. A nagyobb árnyékolást nem tűri.