Latin neve: Antirrhinum orontium

Termés: Toktermése ferdén tojásdad, kétrekeszű, összesen három lyukkal nyílik. A mag apró, széles elliptikus, lapított, gyengén domború hátú, sötétbarna, sima, melyet egy barázdált léc oszt ketté. Hasi oldalát gyűrű fogja körül, mely világosabb és finoman érdes, közepe bemélyedt, a mag pereme szárnyasan szegélyezet.

Csíranövény: A sziklevelek rombusz alakúak, 8-10 mm hosszúak, 4-5 mm szélesek, középen a legszélesebbek, a csúcsuk kissé összenyomott, tompa, alapjuknál ék alakúak, majdnem ülők. Az első levelek átellenesen állnak, keskeny, hosszúkás lándzsásak, rövid nyélbe keskenyedők, kopaszok.

Kifejlett növény: Egyéves, kevés ágú, felálló szárú, szórt levélállású növény. A szár szőrös, felül mirigyes. Levelei hosszú szálas lándzsásak, ép szélűek, hegyesek. Kétajkú pártája fehér vagy piros, nem sarkantyús, alul zacskószerűen kiöblösödő. A csészecimpák szálasak, szőrösek, a pártánál hosszabbak.

Elterjedés: Mindenütt csak szórványosan, szálanként fordul elő, szántókon, parlagokon, kertekben, néha még ültetvényekben is.