Latin neve: Falcaria vulgaris Bernh.

Termés: Ikerkaszat termése 3-4 mm, barnássárga olajjáratokkal csíkozott, hosszúkás lándzsás. Körvonala pálcikaszerű, röviden csúcsba keskenyedő. Bordái simák, alig kiemelkedők.

Csíranövény: A sziklevél alatti rész fejletlen, a sziklevelek szinte a földből nőnek ki, szálas hosszúkásak, csúcsukon tompák, 15 mm hosszúak és 2-3 mm szélesek, nyélbe keskenyedők. Az első levelek szórtak. Az első levél csaknem kerekded alakú, alapjánál szíves, a szélein fűrészfogas. A levél erezete határozott, a levélnyél 10 mm. A második levél is ehhez hasonló, de mélyebb fogakat visel.

 

Kifejlett növény: Évelő vagy kétéves, karógyökerű, ágas, félgömb alakúan terpedt növény. Szára kopasz, kemény, finoman rovátkált. Levelei egy-kétszer hármasak, jellegzetesen hosszúkásak, esetenként sarló alakúak, szélük fűrészfogas. A gallér és gallérkalevelek fonalasak, ár alakúak.

Elterjedés: Szántókon, utak mentén közönséges. Régebben a pillangósok magjában való előfordulás volt a jellemző, az utóbbi években egyre gyakrabban a szőlőültetvényekben jelenik meg.