Latin neve: Scleranthus annuus

Termés: Az egymagvú makkocskát az öt kemény csésze szorosan körbezárja, együtt hullanak le. Az áltermés 3-4 mm, serleg alakú, tíz bordás, szalmasárga színű. A csészefogak elállók, hegyesek, keskeny hártyás szegélyűek.

Csíranövény: A sziklevelek húsosak, keskeny szálasak, laposak, 8-12 mm hosszúak, hegyesek, az alapjuknál összenőttek. Az első levelek átellenesen állnak, keskeny szálasak, hegyesek, majdnem fonalasak, kezdetben a sziklevelekkel azonos hosszúak, később hosszabbak (15-20 mm). Kezdetben a levelek egy kis levélrózsát képeznek, de a sziklevél feletti rész később megnyúlik.

Kifejlett növény: Egyéves, alacsony, sárgászöld, tövétől dúsan elágazó szárú, szétterpedő növény. Fonalszerű, hegyes levelei rövidek, kissé húsosak. A virágok csomós álernyőben állnak, a csészelevelek hosszabbak a magháznál. Virágtakarója zöld, csészelevelekből áll, melyek hegyesek, hártyás szélűek.

Elterjedés: Bármely vetésben vagy kultúrában előfordulhat, de elsősorban a savanyú talajokon él, és a felső talajréteg savanyúságát jelzi. A Dunántúlon gyakoribb. Meszezéssel irtható.