Latin neve: Papaver rhoeas

Termés: A toktermés visszás tojásdad alakú, legömbölyített hengeres, kopasz, 8-10 rekeszű, a bibekorona (6)-10-(18) karéjú, a tok az alatta lévő lyukakkal nyílik. Határozóbélyeg, hogy a tok hosszúság - szélesség aránya 1-2:1, mert a kora tavasszal elsőként nyíló P. dubium, bujdosó mák esetében ez az arány 2-7:1. A mag vese alakú, a koncentrikus bemélyedésektől hálózatosan recézett, vörösbarna vagy sötétbarna színű, fénytelen vagy halvány fényű.

 

Csíranövény: A sziklevelek szálasak, 7-8 mm hosszúak, hegyesek. Az első levelek épek, oválisak, fokozatosan nyélbe keskenyednek. A következő levelek már szórtak, oválisak, szélein fogasak, a nyél megnyúlt. A levelek tőlevélrózsát alkotnak, szőrösek, a színük zöldes, szürkés bevonatúak.

 

Kifejlett növény: Egyéves, felálló szárú, közepes termetű, ált. ágas, érdes szőröktől borzas, változatos megjelenésű, fehér tejnedvű növény. Levelei szárnyasan osztottak, szeldeltek, tojásdad lándzsás kerületűek, durván fűrészfogasak. Virágai hosszú kocsányok végén magánosan állnak, nagyok. Csészelevél kettő, zöld, nagy, lehulló. A négy szirom (2-5 cm hosszú) lángvörös, a tövén fekete folt van.

 

Elterjedés: Mindenütt gyakori, a talajokban nem válogat, egyaránt tömeges lehet a kötött és laza, savanyú vagy meszes talajokon egyaránt. Szereti az üde, kellően nedves talajokat, megfelelő körülmények között gyorsan és jól csírázik.